Gyomorpanaszok

A gyomorpanaszok leggyakoribb oka átmeneti gyomorhurut, melyet okozhat vírusos vagy bakteriális fertőzés, savtúltengés, csípős, illetve fűszeres ételek, alkohol túlzott fogyasztása vagy akár stresszes életmód is.

Ha a tünetek néhány napos kímélő étrend és savcsökkentők használata mellett nem szűnnek meg, vagy súlyosabb tünetek (rendszeres hányás, vérzés, hirtelen testsúlycsökkenés, nyelési nehézség vagy -fájdalom) jelentkeznek, ajánlott gasztroenterológushoz fordulni.

Milyen megbetegedések állhatnak a gyomorpanaszok hátterében?

Reflux

A nyelőcső reflux az egyik leggyakoribb emésztési probléma, amely során a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Tünetei a gyakori gyomorégés, az émelygés, a gyomorfájdalom, a maró, égő érzés a nyelőcsőben és a savas szájíz. Súlyos esetben a nyelőcsőbe jutó, savas gyomortartalom felmarhatja a nyelőcső nyálkahártyáját, amely gyulladást, sőt akár fekélyt is okozhat.

A reflux kialakulását legtöbbször a nyelőcső alsó szakaszán lévő záróizom gyengesége, rekeszizom problémák vagy a nyelőcső gyenge izommozgása okozza. Ezek mellett az ülő életmód, a rendszertelen, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás valamint bizonyos gyógyszerek szedése is növelheti a reflux kialakulásának kockázatát.

A gyakori savas felböfögés és gyomorégés alapján a betegség könnyen diagnosztizálható. Súlyosabb esetben, a szakorvos nyelőcsőtükrözést (endoszkópia) javasolhat.

A reflux kezelésére a szakorvos savlekötő gyógyszert javasolhat, de e mellett kiemelt szerepe van a megfelelő étrend-, és életmód kialakításának is, amelyben gasztroenterológus vagy dietetikus tud a páciens segítségére lenni.

Gyomor- illetve nyombélfekély:

A gyomornyálkahártya folytonosságának legalább 5 mm kiterjedésű területen történő megszakadását gyomorfekélynek nevezzük. A gyomorfekélyt okozhatja bakteriális fertőzés, stressz vagy gyógyszerek mellékhatása, de a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás hajlamosító tényező lehet.

Leggyakoribb tünetei a gyakori hányinger, az égő fájdalom a gyomorszáj környékén és az étkezéseket követő túlzott teltségérzet. Súlyosabb esetekben felléphet ájulás, véres hányás vagy véres (fekete) széklet is, amennyiben a fekély a nyombélben alakul ki. A fekély átfúródása esetén intenzív, szaggató fájdalom jelentkezik a gyomorszáj környékén, amely halálos kimenetelű hashártyagyulladáshoz vezethet.

A gyomorfekély diagnosztizálásához laboratóriumi vizsgálatok és endoszkópos gyomortükrözés szükséges.

A gyomorfekély kezelése általában gyógyszerekkel történik, azonban a kezelés hatékonyságához rendkívül fontos az életmódváltás, az étkezés átalakítása (2-3 óránként kisebb mennyiségű étel elfogyasztása) valamint a káros szenvedélyek elhagyása is. A stresszt és szorongást előidéző okok megszüntetése szintén alapvető fontosságú.

Amennyiben a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a páciens állapota súlyosbodik, műtéti beavatkozás válhat szükségessé.

Epekövesség:

Az epeváladékból kiváló és összetapadó kristályokat nevezzük epekőnek. Az epekő két fajtája a koleszterinkő, amely akkor alakul ki amikor a máj a normálisnál több koleszterint választ ki, valamint a pigmentkő, amely a máj által termelt bilirubinból képződik és elsősorban máj- és epeproblémák esetében fordul elő.

Az epekő kialakulásához sok esetben örökletes, genetikai tényezők vezetnek, azonban a túlsúly, a magas koleszterinszint valamint a cukorbetegség is hajlamosító tényező lehet.

Az epekövesség egyetlen végleges gyógymódja az epehólyag teljes eltávolítása, amely általában laparoszkóppal történik. Mivel a műtétet követően a páciensnek nincs epehólyagja, ami tárolhatná a máj által megtermelt epét, speciális diéta betartása szükséges.

Hasnyálmirigy-gyulladás:

A hasnyálmirigy gyulladása (pancreatitis) a szerv leggyakoribb betegsége. Időben felismerve és kezelve a heveny gyulladás teljesen meggyógyulhat, egyéb esetekben maradvány tünetekkel esetleg krónikus formában fennmaradhat.

A hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásához leggyakrabban olyant tényezők vezetnek, amelyek gátolják a hasnyál kiürülését vagy lehetővé teszik olyan enzimek aktiválódását már a hasnyálmirigyben, amelyek károsíthatják a mirigy sejtjeit. Kiváltó ok lehet az epekő, a mértéktelen alkoholfogyasztás, valamint a zsíros ételek túlzott fogyasztása.

A hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb tünetei a hasfájás (általában a köldök magasságában jelentkezik), a hasfeszülés, haspuffadás, émelygés, hányás és a sárgaság.

A pontos diagnózishoz ajánlott a hasnyálmirigy működésére irányuló laborvizsgálat elvégzése. Kórházunkban a hasnyálmirigy laborvizsgálat két napos terheléses vizsgálatot foglal magában.  A mintavétel mindkét nap éhgyomorra történik: az első napon a vércukorterhelést és pancreas enzimek számát vizsgáljuk, a második napon pedig keményítő terheléses vizsgálat történik.

A kezelés során a legfontosabb a gyulladás megszűntetése, ami koplalással érhető el. Ez az úgynevezett „0 diéta”, amely során 2-3 napig sem ételt, sem folyadékot nem fogyaszthat a beteg. A szükséges tápanyagokat intravénásan, gyulladáscsökkentőkkel kiegészítve pótolják, így a hasnyálmirigy gyulladás kezeléséhez minden esetben kórházi kezelés szükséges. A teljes gyógyulás érdekében a kezelés befejezése után is ajánlott dietetikussal egyeztetni a megfelelő kímélő étrend kialakítása érdekében